Sok összeesküvés elmélet forog a különböző politikai irányzatok összefonódásáról.  Fidesz-MSZP; MSZP-Jobbik; MSZP-LMP; LMP-FIDESZ; a kör néha bezárul.

Az alábbi egy kísérlet ezek kibogozására a 2006-os események alapján.

2006-ban az MSZP megnyerte a választást azzal a trükkel, hogy hazudtak a szavazóknak az ország gazdasái teljesítőképességéről, ehhez részben becsapták, részben maguk mellé állították a gazdasági elemzéssel foglalkozó cégeket. A kommunikációt a baloldali (-köz) média végezte, de a teljesség kedvéért még a parlamentet, és a jogalkotást sem tisztelték, mert kizárólag választási céllal elfogadtak egy adócsökkentési törvényt, és 2006-ra hamis költségvetést készítettek, ami nem tartalmazta a 2005-ről átütemezett hiányt.

Világos volt azonban, hogy a mindez ki fog derülni, és így is lett. 2006 nyarán már 70-es IQ-val is lehetett tudni, főleg az adóemelés után, hogy minden hazugság volt. Mit lehet egy ilyen helyzetben tenni? Kérdezték, gondolom, az MSZP vezetői.

Szerintem, Gyurcsány Ferenc egy nagyszabású tervet készített az SZKP 20. kongresszusának mintájára. A terv az lehetett, hogy egyszerre újul meg a párt, néz szembe a múltjával, ezáltal tisztul meg tőle, és közben erodálják a legnagyobb ellenfél, a Fidesz szavazóbázisát. Mivel tényleges nyilvánosság előtt a szembenézés nehezen kommunikálható, és nem durran akkorát, ezért a zártkörű rendezvény, kiszivárgott beszéd forgatókönyvét választották, ebben az esetben ugyanis szükség szerint lehet lebegtetni a beismertük/kiszivárgott, örülünk/haragszunk hozzáállásokat. Mindez terv szerint belpolitikai instabilitáshoz kellett vezessen, ezt a beszédben is sugallta, "lehet tüntetni, majd hazamennek". Mindennek párosulnia kellett volna a Fidesszel szembeni bizalomvesztéssel, ami terv szerint azért következett volna be, mert a Fidesz akárhogy hőzöng, a kormányt leváltani igyekvő jogos igények nem érhettek célt a választási rendszer, és a beszervezett média együttes védelmében. Az instabil belpolitikai helyzetben viszont könnyen képzelhetők el "földrengésszerű változások a szavazótáborokban", mint azt Dávid Ibolya mondta és remélte. Már a 2006-os OGY-i választások során 5%-ot rabló, áruló párt volt, szerintem, kiszemelve a centrum felé húzó Fidesz szavazók elszipkázására. Az MDF céljai akkor váltak egyértelművé, amikor ősszel megakadályozták Demszky Gábor leváltását a 6% körül teljesítő Katona Kálmánnal. (2.5% kellett volna.) Ezt a vonalat tehát alig titkolták. A másik oldalon viszont szerintem merészebb lépés történt. A belpolitikai indulatokat, amik önmagukban is ilyen irányba hatottak, szerintem a szélsőjobb megerősítésével igyekeztek kihasználni. Nem állítom, hogy Vona Gábor MSZP-s ügynök, ez nem csak így képzelhető el. Elég ha a Jobbik számára, nyílt vagy akár rejtett úton, pénzt, valamint pártigazgatási -, tagszervezési know-how-t, juttatnak a párthoz. Pénz szempontjából közös pont a Gazprom érdekeltség lehet. És hát a jelenlegi orosz vezetéstől nem áll távol az érdekszférába tartozó országok belpolitikájába így-úgy beavatkozni. (Lásd Grúzia.)

A gondok ott kezdődhettek, hogy

1.) a tüntetők nem akartak hazamenni, és amit nem hittek, erőszakos cselekedetek történtek, amitől megijedtek. Az irányítás majdnem ki is csúcsot a kezükből az őszi rendőrségi fellépések kapcsán.

2.) az MDF nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket. A Fidesz szavazók egyből átláttak a szitán, és nem szavaztak át. Dávid Ibolyát majdnem leváltották a párt éléről, ezért kénytelen volt majdnem az egész párttagságot fokozatosan kirúgni, hogy pozícióban maradhasson. Párttagság nélkül pedig már nem is lehetett esélyük 2010-ben.

3.) A Jobbik túlságosan is megerősödött, és ami még fájóbb lehetett, jelentős mennyiségű MSZP szavazó pártolt át a Jobbik felé. Habár volt kb. hasonló mértékű Fidesz-Jobbik elpártolás is ez nem gyengítette meg a Fideszt érdemben, főleg azért, mert

4.) a korábbi MIÉP-esek sokszor inkább a Fideszt választották a Jobbikkal szemben, és

4.) nem számoltak azzal, hogy az MSZP-től a Fideszhez áll majd sok választó.

így Gyurcsány Ferenc kénytelen volt beismerni a vereségét, és engedve a belső nyomásnak, elhitte, hogy a "két gigász párharcban" egymást erősítik Orbánnal. Ezért lemondott, gondolva, hogy a vákuum effektussal, fajsújtalaníthatja Orbánt. Ez sem jött be, Orbán Viktor ezáltal még erősebb lett. 

A végkifejletet ismerjük. A jobboldal történelmi győzelme, és az MSZP történelmi összeomlása. Ebből nekik nincs visszaút, főleg mert a társadalmi nyomás, és felhatalmazás akkora, hogy Orbánék meg fogják tudni rendíteni, és, reméljük, meg is akarják rendíteni a posztkommunista hatalmi klikk gazdasági pozícióit. Reméljük sok ezek közül köztörvényes bűncselekmények miatt börtönbe is kerül.

Itt van hát a történelmi pillanat, elő lehet venni a pezsgőt, lehet ünnepelni, a rendszerváltás úgy tűnik lezárult, és megnyílt az út a múlttal való szembenézés, és egy valóban demokratikus ország felépítése előtt!